Pénteken az Egyesült Királyság és Bahrein megállapodott egy állandó támaszpont létrehozásáról az Öböl szigetországában. Philip Hammond brit külügyminiszter egy manamai konferencián véglegesítette a megállapodást. Hammond állítása szerint a támaszpont létrehozása „csak egy példa az Öbölbéli partnereinkkel való együttműködésünkre, amelynek célja a közös regionális és stratégiai problémáink leküzdése”, idézte a külügyminisztert a BBC.

„Ez az új bázis egy állandó kiterjesztése a Királyi Haditengerészet jelenlétének, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyságnak, hogy több és nagyobb hajókat vethessen be az Öböl stabilitásának érdekében”, idézte a Reuters Michael Fallon brit védelmi minisztert. 

A britek haditengerészetnek már eddig is négy aknakereső hadihajója volt jelen a térségben, amelyek az Egyesült Államok bahreini támaszpontjairól működtek. Az egyezség értelmében a bahreini fővárosban található Mina Salman kikötő egyes részeit bővítik ki a britek állandó támaszpontjának. A tervek szerint a létesítmény a brit flotta Type 45-ös modern rombolóit is fogadni tudja majd. 

Khalid bin Ahmed bahreini külügyminiszter kijelentette, hogy a brit jelenlét segít majd a régió biztonságának fenntartásában, és megjegyezte, hogy Bahrein támogatja a megállapodás gyors végrehajtását. Frank Gardner brit szakértő szerint az egyik legjelentősebb brit bázis lehet majd a létesítmény, ahonnan a brit légierő az Iszlám Állam ellen is végezhet bevetéseket, írja a BBC. Bahrein a tizenötmillió fontos költségek nagy részét magára vállalta.

„Az Öböl stabilitásának érdekében”

Fontos megemlíteni, hogy Bahrein stratégiai helyzete az Öbölben ideális helyszínnek minősül egy regionális támaszponthoz. A britek mellett már hosszú ideje az Egyesült Államok ötödik flottája is Bahreinben állomásozik. Az Egyesült Királyság és Bahrein mindketten tagjai az Egyesült Államok által vezetett Iszlám Állam ellenes koalíciónak.

A támaszpont létrehozásában nagyban közrejátszhatott az Iszlám Állam elleni harc jelenlegi helyzete. Bár a szélsőségeseket folyamatos légicsapásokkal sújtja a koalíció, illetve a szárazföldön is több fronton harcban állnak csapataikkal, az Iszlám Állam kitart és jelen állás szerint a háború hosszú ideig elhúzódhat. Emiatt a briteknek szükségük van egy támaszpontra, ahonnan gördülékenyen ki tudják szolgálni koalíciós kötelezettségeiket. 

A létesítményből légi megfigyelési és felderítési feladatok is elvégezhetőek lesznek, illetve a tengeri kereskedelmi utak biztosításában résztvevő brit alakulatoknak is otthont adhat Bahrein. A brit haditengerészet részt vesz a 2009 óta tartó Tengeri Pajzs hadműveletben, amely az Indiai-óceán térségében hivatott szembeszállni a kalózkodással. Igaz, 2014-re szinte teljesen megszűnt a kalózok aktivitása a térségben, az esetleges kiújulás elkerülése érdekében a mai napig tart a hadművelet. 

Mindenezek mellett az Egyesült Királyság 2010-es Nemzetbiztonsági Stratégiájában (NSS) fontos pontként jelenik meg a Perzsa-öbölben való újbóli aktív szerepvállalás. Az NSS egyrészt kimondja, hogy az Öböl-országokkal lévő jó kapcsolatok nemzetbiztonsági kérdésnek számítanak, másrészt pedig az Egyesült Királyság gazdasági szükségletei is megalapozzák a szoros viszony fenntartását a régióval. A brit földgázimport közel negyede a Perzsa-öbölből származott 2012-ben. 

Egy ilyen mértékű beruházás a katonai támaszpont létrehozásában nemcsak a katonai együttműködést élénkítheti a két ország között, de a gazdasági és diplomáciai szálakat is nagyban erősítheti. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a brit csapatok Irakból való kivonása után a briteknek szükségük van egy állomáshelyre, ahonnan a régióban támogathatják a terrorizmus elleni harcot. 

A megállapodásnak ugyanakkor negatív visszhangja is lehet Bahrein kifogásolható belpolitikai intézkedéseit miatt. „Az üzletnek lesznek becsmérlői. A múltban bahreini hatóságokat erősen kritizálták az emberi jogok megsértése miatt, és a reformoktól függetlenül a hatalom még mindig az uralkodó család kezében összpontosul”, mondta Gardner. A bahreini hatóságok 2011-ben erőszakosan vettetek véget az akkori tüntetéseknek. Az országban többségben lévő síita lakosság a szunnita hatalmi réteget diszkriminációval vádolja, és Iránnal ápol jó viszonyt, illetve élvezi támogatását.

Harminc év után térnek vissza

A britek nem először választják Bahreint. 1967-ben ide helyezték át a fő regionális támaszpontjukat Jemenből. Igaz, egy évvel később az akkori brit kormány bejelentette a Szueztől keletre lévő támaszpontok felszámolását 1971-ig bezáróan. Bahrein 1971-ben függetlenedett az Egyesült Királyságtól, de ugyanekkor egy baráti szerződést is kötött egymással a két szigetország.