A megmozdulsok idn a szoksosnl is nagyobb mretek, vlaszul a Gzai vezet ellen 18 napja indtott izraeli katonai offenzvra, amelyben eddig tbb mint nyolcszz palesztin vesztette lett, tbbsgkben civilek.
Az irni televzi felvtelei alapjn Tehernban “Hall Izraelre!” s “Hall Amerikra!” feliratokat emeltek a magasba a tiltakozk, Bahreinben tbb helyen izraeli zszlkat gettek, s az irniakhoz hasonl szveg transzparensekkel fejeztk ki nemtetszsket Jeruzslem tevkenysge miatt.

Bahreinben a tntetk sszetzsbe kerltek a biztonsgi erkkel, s a hatsgok egy embert rizetbe vettek.

Irn, amely nem ismeri el Izrael ltezst, rgta segti a palesztin iszlamista csoportok kzdelmt a zsid llam ellen. Tehernt a nyugati hatalmak a Hamsz szlssges palesztin szervezet pnzgyi s katonai tmogatsval vdoljk.

Ali Hamenei ajatollh, Irn legfbb vallsi s politikai vezetje szerdn arra szltotta fel a palesztinokat, folytassk fegyveres harcukat Izrael ellen, s terjesszk ki hatalmukat a zsid llam ltal megszllt Ciszjordnia terletre. Az irni parlament elnke cstrtkn kijelentette, hogy technolgiai segtsget adnak a Gzai vezet palesztin harcosainak a fegyverksztshez.

Az “al-Kudsz” napjt a palesztinok irnti szolidarits kifejezsre minden vben megrendezik Irnban s a legtbb arab orszgban 1979 ta, amikor Homeini ajatollh, az irni forradalom vezetje arra szltott fel mindenkit, hogy “szabadtsk fel Jeruzslemet a cionista megszllktl”.

Izrael jlius 8-n hajnalban kezdett lgi hadmveletet a Gzai vezet iszlamista eri ellen. Az offenzvnak ketts clja van: csapst mrni a Hamsz radiklis palesztin szervezetre, s cskkenteni az Izraelre irnyul raktatmadsok szmt. A hadmvelet elzmnye az volt, hogy hrom izraeli s egy palesztin tizenves elrablst s brutlis meggyilkolst kveten megntt a feszltsg Izrael s a palesztinok kztt, az izraeli hatsgok sok palesztint, fleg Hamsz-tagot rizetbe vettek, a palesztinok pedig fokoztk az izraeli terletek elleni raktatmadsokat.