Kínozza foglyait Nagy-Britannia szövetségese

A Human Rights Watch emberjogi szervezet új jelentésében dokumentált beszámolók aláássák azt a brit állítást, hogy London öbölbeli szövetségese megreformálta volna a biztonsági szolgálatokat, amelyek hírhedtek a foglyokkal való embertelen bánásmódról.

„Bahrein, Nagy-Britannia öbölbeli szövetségese, a kihallgatások során kínozza a fogvatartottakat” – állítja a Human Right Watch (HRW). Ez a kijelentés aláássa az Egyesült Királyság kormányának azon állítását, hogy a szigetország megreformálta biztonsági erőit és növelte a transzparenciát és az elszámoltathatóságot.

A HRW jelentése szerint ugyanolyan visszaélések zajlanak most is, mint amelyek kivizsgálására a 2011-es tüntetések után hivatalos vizsgálóbizottságot állítottak fel a szunnita dominanciájú kormánnyal szemben.

A fogvatartottakkal szemben elkövetett embertelen bánásmódról szóló beszámolók alátámasztják a bahreini ellenzék kritikáját, amely szerint Nagy-Britannia elnézi a szunnita kormány elfogadhatatlan gyakorlatát.

A HRW jelentése annak fényében különösen kínos, hogy Philip Hammond külügyminiszter egy új brit haditengerészeti bázist avatott a főváros, Manama közelében három hete.

Philip Hammond (Forrás: reuters)

A HRW által megkérdezett 10 fogvatartott elmondta: a Belügyminisztérium bűnügyi nyomozó Igazgatóságánál (CID) és a rendőrőrsökön 2012 óta kényszerítő kihallgatásokat tapasztaltak, az egyik hírhedt börtön négy korábbi fogvatartottja pedig arról számolt be, hogy nemrégiben – még márciusban is – megkínozták őket.

Mohamed Bader – akit akkor börtönöztek be, amikor 2014-ben visszatért Szíriából – a HRW-nak elmondta:

megbilincselve meztelenre vetkőztették, bekötötték a szemét, majd ököllel verték és rugdosták, úgy hallgatták ki. Beismerő vallomását kínzások hatására írta alá.

Mások arról is beszámoltak, hogy áramütéssel sokkoltak a börtönőrök, de volt rá eset, hogy a csuklójuknál fogva fájdalmas pozíciókba kényszerítették a rabokat, szexuálisan bántalmazták, extrém hidegnek tették ki őket.

Lemondta az ellenzéki találkozót

Hat fogva tartott beszámolója szerint a CID kihallgatók dicsekszenek azzal, hogy fájdalmat okoznak a kihallgatottaknak.

Az interjúk telefonon és Skype-on keresztül készültek, mert a kutatók érthető okokból nem rendelkeztek vízummal ahhoz, hogy az országba látogathassanak.

Ali Szálmán sejk (Forrás: reuters)

Aktivisták szerint Hammond még a bahreini kollégájával való találkozás előtt lemondta az ellenzék tagjaival tervezett találkozót. Ali Szálmán sejk, az ország túlnyomórészt síita ellenzéki mozgalmának vezetőjének ügye is komoly bírálatokat váltott ki emberjogi szervezetek részéről. A júniusban négy év börtönre ítélt politikus ügyét az Amnesty International lelkiismereti kérdésként kezeli.

„Nem tökéletes”

Nagy-Britannia azzal védekezik, hogy Bahrein nem tökéletes, de követi a bahreini független vizsgálóbizottság (BICI) ajánlásait és lépéseket tesz a rendőrség, az igazságügyi rendszer és a büntetés-végrehajtás megreformálásának irányába.

Az Egyesült Királyság politikája az, hogy „támogassa Bahreint, hogy újra stabil és reformista állam legyen, jó emberi jogi referenciákkal” – írja a Brit Nemzetközösségi és Külügyi Hivatal.

Joe Stork, a HRW helyettes közel-keleti igazgatója közölte: „Bahrein és szövetségeseinek azon állításai, hogy a hatóságok véget vetettek a fogva tartottak kínzásának, egyszerűen nem hiteles. Minden rendelkezésre álló bizonyíték azt a következtetést támasztja alá, hogy az új intézmények sem integrálják kellő hatékonysággal a BICI ajánlásait.”

Nagy-Britannia szerint Bahrein megreformálta biztonsági erőit és az elszámoltathatósági mechanizmusokat, a HRW viszont „súlyosan elhibázottnak” nevezi ezen mechanizmusok működését. Az Egyesült Királyság viszont ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy

az erős kereskedelmi és befektetési kapcsolatok és a szoros biztonsági és hírszerzői együttműködés elősegítik a reformokat az öböl-menti országokban. 

Ennek azért ellentmond az, hogy a Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel ápolt szoros kapcsolatok kemény kritikát kaptak az elmúlt hónapokban, részben a szaúdiak vezette jemeni hadjárat, másrészt a tudatos jogsértések – például az egyre növekvő kivégzések – miatt.

atv.hu / The Guardian