Arról egyelőre nincs hír, hogy Kuvait megszakítja-e diplomáciai kapcsolatait Iránnal.

Szaúd-Arábia, majd később a vele szövetséges Bahrein és Szudán is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, miután vasárnap Teheránban tiltakozók megtámadták és feldúlták a szaúdi nagykövetséget. Szudán kedden két hetet adott az iráni diplomatáknak, hogy elhagyják az országot.

Az iráni kormány szerint semmilyen hatással nincs Iránra, hogy Szaúd-Arábia és “vazallusai” megszakították a diplomáciai kapcsolatokat az iszlám köztársasággal.

Ezzel szemben “Szaúd-Arábia megszenvedi majd Iránnal fenntartott kapcsolatainak megszakítását, még ha egy olyan nagy ország, mint Dzsibuti el is bírja ezt a terhet” – ironizált az AFP hírügynökség beszámolója szerint Mohammed Bagher Nobaht teheráni kormányszóvivő. Az iráni sajtó és a perzsa közösségi média közben azon gúnyolódik, hogy Szaúd-Arábia kudarcot vallott abbéli kísérletében, hogy jelentős számú országot mozgósítson, hangoljon Irán ellen.

Iránban az váltott ki felháborodást, hogy szombaton a túlnyomó többségében szunniták lakta Szaúd-Arábiában 46 szélsőségessel és terroristával együtt az ellenzéki mozgalmakat támogató, a síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr Al-Nimr főpapot is kivégezték.

Haszan Róháni iráni elnök, az iráni állami hírügynökség tájékoztatása szerint kedden megismételte: Szaúd-Arábia a kapcsolatok megszakításával nem kendőzheti el azt a bűnt, amelyet Nimr kivégzésével elkövetett.

A kivégzést az iráni kormányszóvivő is újra bírálta.

“Elítéljük ezt az Iszlám Állam (terrorszervezet) tetteihez mérhetően embertelen és barbár tettet” – húzta alá a szóvivő, aki szerint Szaúd-Arábia Irakban, Szíriában és Jemenben vallott kudarcait igyekszik elkendőzni. A szóvivő ugyanakkor a szaúdi követség elleni támadást is elítélte, mondván: méltatlan az iráni néphez. Emlékeztetett, hogy Irán “visszafogottan” reagált, amikor több száz iráni zarándokot tapostak halálra a mekkai zarándoklaton, s ehhez képest Rijád most “éretlenül reagál” a külképviseletet ért támadásra.

A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa lakosságú Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért.

A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról – Teherán, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország között –  létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.

Kedden Törökország is megszólalt az ügyben. Ankara azt hangoztatta, hogy aggodalommal figyeli a feszültség fokozódását, s a fenyegetőzés abbahagyására, kölcsönös óvatosságra és a diplomácia nyelvéhez való visszatérésre szólított fel.

A rijádi látogatáson tartózkodó egyiptomi külügyminiszter viszont egyértelműen elfogadhatatlannak nevezte a teheráni szaúdi követség elleni támadást, a Nimr kivégzésére adott iráni reakció pedig szerinte felér a Szaúd-Arábia belügyeibe való beavatkozással. Számeh Sukri támogatásáról biztosította Szaúd-Arábiát.

(AP)